2019.11.12. Jónás,Renátó napja Kezdőlapnak ·  Kedvencekhez
Google
 
Főoldal
 
· Abigél Hotel & Restaurant
· Kübeck Klub & Café
· Közalapítvány
· Mozgáskorlátozottak
· Polgárőr Egyesület
· Kübekházi Vadásztársaság
· Szegedi Kistérség

 

 

 

 

 

 

 
· Kübekháza rajzolt
  és műholdas térképe

· Útvonaltervezés és térkép
· Autóbusz menetrend
· Vasúti menetrend
· Telefonkönyv
 
 
Időjárás
  Kübekháza térségében

 

Hírek itthonról
  és a világból
Vendégkönyv
Képeslap küldés
Web Chat Kübekháza
Kübekháza Klub
Adok-veszek
Szavazás
 
Milyen lesz Ön szerint a 2015-ös esztendő?
 Jobbra számítok.
 Rosszabb lesz.
 Nem érdekel.

Látogatóink száma
2008. január 01. óta:
 

Jelenleg online : 1


 

Szőreg-Kübekházi Hármashatár Vadásztársaság
Területi és történeti leírás

Ezen a vidéken nagy hagyománya van a vadászatnak és a vadgazdálkodásnak. A vidéknek ugyanis kitűnő adottságai vannak

A vadászterület nagyjából megegyezik Szőreg és Kübekháza közigazgatási területével. A vidék a bánsági löszhát északnyugati szöglete. Földtanilag főleg Holocén réti agyagfelület, a tengerszint feletti magasság 76-78 m, ez a Kárpát-medence legmélyebb része. A közelben, Tiszasziget mellett található Magyarország legmélyebb pontja. Ez aztán igazi síkság, a szintkülönbség legföljebb néhány méteres. A települések a szabályozás előtti magaslatokon épültek. A mai Kübekháza helyén, a nyúl-domb környékén régen egy halászfalu állt, amelyet valószínűleg a pestis pusztított ki.

A környék éghajlatára a forró nyarak a jellemzőek. A napsütötte órák átlagos összege meghaladja a 2100-at, vagyis ez az ország napfényben leggazdagabb tája. Itt fordul elő a legtöbb nyári nap. (85-90) és a hőségnapok száma is itt a legnagyobb (több, mint 30) Ezért sok az aszályos esztendő, amelyekben a csapadék nem haladja meg az év 580 mm-t. A lakosság állattenyésztéssel és mezőgazdasági műveléssel foglalkozott. Az itteni kitűnő fekete földön a legjobb minőségű búza és kukorica terem. Az utóbbi évtizedben az emberek nagy része Szegedre jár dolgozni.

A második világháború előtt a vadászterületen főleg az itt élő svábok vadásztak. Leginkább mezei nyúlra, fogolyra, fürjre. De az akkor még több száz őshonos túzokból is lőttek, s csatornákon, a kisebb tavakon és a Tiszán vadkacsa is szépen akadt. Akkor őz még kevés volt ezen a vidéken. Néha az átváltó vaddisznókból is sikerült elejteni egyet-egyet, és a ködös, szeles őszi napokon sikeresen vadászták a Fehértóról kirepülő vadlibákat is.

Knoblok Ferencnek (Francinak) már volt személygépkocsija és eljárt a hegyvidékekre nagyvadra is vadászni, meséli a 87 éves Hajnal Józsi bácsi, aki és 52 évet vadászott az itteni vadásztársaságban, amely annak idején 22-23 főből állt.

A vadászterület erdőben fában szegény volt. Szerencsésen alakult, hogy ennek a területnek több évtizeden át, a vadászmestere id. Sipos István (1912-1974) volt, aki egyben a Szegedi Erdőigazgatóság erdészeként is dolgozott. Az ő irányításával komoly erdőtelepítések történtek. Az erdők,erdősávok a vad búvóhelyén kívül a táplálkozást is biztosítják,vadkörte,vadalma, vadrózsa, kökény, galagonya stb telepítésével. Ez sok kübekházi ember kétkezi munkájával valósult meg. A15-20 fős csapat tagja volt többek között Szűcs Istvánné, Kasza Istvánné vagy Márkusék, stb. Gyalog vagy biciklivel hordták ki a csemetéket, a legcudarabb időben is telepítették az erdőt. Nyáron rekkenő hőségben kapálták a csemetéket. Nekik köszönhetik a ma élők ezeket az erdőket.

Az erdők kialakulása kedvezett a fácán és az őz elszaporodásának, mert bővült az élőhelyük. Az erdők, erdősávok lehetővé tették a vadászati lehetőségek bővülését. Az l971-es Budapesti Világkiállításon bemutatott számtalan őztrófea közül az 1966-ban zsákmányolt bak agancsa a harmadik helyre került a világranglistán, és 34 éven át, 2000-ig ez a bak volt a megyei rekord. Elejtője az egyik hazánkba érkező német bérvadász volt.. Évekig gyakori volt a napi 1000 db feletti fácánteríték. Volt, hogy a Nagyérben egy délelőtt angol vadászok 1500 db fácánt lőttek. Mezei nyúlból több, mint 500 db-ot fogtak be évente.

Az Európai hírű vadászterület és legendás itteni vendéglátás vonzotta, a hazai és külföldi vadászokat egyaránt. Mindenki itt szeretett volna vadászni, az Amerikai nagykövettől, Grecsko marsalig. Felsorolni sem lehet.

Szívesen jött Kádár János, Németh Károly, Apró Antal, Grósz Károly, Lázár György és persze a megyei vezetők. Az 1960-as évek közepétől a mai napig visszatérő vendég Bodrogi Gyula, a nemzet színésze . Bánffy György pedig - aki a rendszerváltás után országgyűlési képviselő és a Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke is volt - időről időre szóba kerül itt elejtett "négykézlábas" őzbakja.

1974-től ifjabb Sipos István lett a vadászmester. Jó kapcsolatokat ápolt többek között a gyulaji rezervátum vezetővel, s onnan telepítették be a kisréti és rábéi erdőbe az első dámszarvasokat. Az új faj jól érzi magát új élőhelyén, az állomány hamar fölszaporodott és kiváló trófeaminőséget produkál. 2000-ben egy 4,3 kg-os agancsú dámbika került itt terítékre, amely megyei rekord., és 20.a világranglistán.


2000. megyei rekord


1971. világrekord III.

Az új vadászati törvény hatályba lépése után a régi terület 5 részre szakadt, s magját képező szőreg-kübekházi részen jórészt az itteni földtulajdonosokból megalakult a Hármashatár Vt., amely 5200 hektáron gazdálkodik. A kitűnő apróvad vadászati lehetőségek mellett továbbra is kitűnő az őzállomány, lehet vadászni balkáni gerlére, vadkacsára, és időnként vadlibára. Immár rendszeresen lehet vadászni dámszarvasra, s az erdőkben vaddisznóra. Az itteni szép tölgyerdőkben az ínyenc vadászok élvezhetik a tavaszi szalonkahúzás gyönyöreit is.

Kádár János, Szűcs Ferenc, Sebestyén Ferenc, dr.Szabó Zoltán 1976 májusi őzbak vadászat terítéke. Középen Kádár Jánosnak kiszemelt őzbak, amit végül is Szűcs Ferenc lőtt meg. A főtitkár amikor a vadászat végén meglátta, letörten csak ennyit mondott: "Ferikém ez gigászi! Ma még vele alhatsz holnap beviheted a Vajdahunyad várba"

Bővebb információ: Szeles Sándor vadászmester, tel: 70/523-3834